Teil 2: Alle wollen den Erfolg des Schulprojektes in Agendorf // Mindenki az ágfalvi iskolaprojekt sikerét akarja

„So eine Möglichkeit wird die Agendorfer Schule nicht wieder bekommen“

Es scheinen sich alle wohlwollenden Bürger darüber einig zu sein, dass das Schulprojekt eine Möglichkeit darstellt, die eine Gemeinde alle 100 Jahre nur einmal bekommt. Damit es verwirklicht werden kann, muss die Gemeinde nun alles Mögliche unternehmen und braucht Hilfe, um in der verbleibenden Projektzeitlaufzeit bis zum 13. August 2022 die alte Schule abzureißen und die Neue mit einer entsprechenden Klassenanzahl - samt der neuen Sporthalle - aufzubauen. Solange werden die Schüler in Containerklassen untergebracht.

Die Vorgeschichte:

Nach dem politischen Systemwechsel und den ersten freien Wahlen wurde 1990 mit dem Gesetz Nr. LXV. , das nach sowjetischem Muster aufgebaute Rätesystem durch die kommunalen Selbstverwaltungen ersetzt. Die bisher übermächtigen Komitate verloren an Bedeutung, Ziel war die Schaffung und Ausübung der Demokratie durch freie und geheime Wahlen auf lokaler Ebene.

Steuergelder fließen also jetzt nur mehr zu den Gemeinden und in die zentralistisch verwaltete Staatskasse. Die Einnahmen der Gemeinden belaufen sich ungarnweit auf ca. 10% der gesamten Steuereinnahmen, wirtschaftlich günstiger gelegene Gemeinden sind auch „reicher“. Da die mittlere Ebene (jene der Bundesländer oder in Ungarn Komitate) diesbezüglich fehlt, gehen 90% an die Staatskasse. Somit kommt der Neuverteilung des Geldes seitens des Staates eine besondere Bedeutung zu. Auch die Minderheiten-Selbstverwaltungen können hier eine wichtige Rolle bekommen.

Diese wurden 1994 aufgrund des Gesetzes über die Rechte der nationalen und ethnischen Minderheiten eingerichtet, die Ungarndeutschen haben als zweitgrößte Minderheit nach den Roma in 406 Gemeinden lokale Minderheiten-Selbstverwaltungen aufgestellt. Diesen wurden dann im Nationalitätengesetz vom Jahre 2011 viele Rechte zur Erhaltung von Kultur und Sprache sowie zur kulturellen Autonomie, d.h. zur Übernahme von ungarndeutschen Institutionen in eigene Trägerschaft eingeräumt.

Am 1. Januar 2013 wurde die Agendorfer Schule, wie alle anderen kommunalen Schulen Ungarns, vom ungarischen Staat (Klebelsberg-Institut) übernommen. Da es aber für Kirchen und Minderheiten-Selbstverwaltungen die Möglichkeit gab, selbst Träger von Schulen zu werden, entschloss sich unsere Gemeinde diesen Schritt zu wagen. Ab 1. September 2015 ist die Deutsche Selbstverwaltung Agendorf (im Weiteren: DSVA) Trägerin der Schule. Dies Bedeutet, dass die gewählten Vertreter der DSVA die Schule beaufsichtigen und für sie auch Verantwortung tragen. Eine solche Minderheiten-Selbstverwaltung hat neben der erhöhten Pro-Kopf-Unterstützung gleichzeitig viel bessere Möglichkeiten an Fördermittel für Investitionen vom ungarischen Staat zu kommen. Angesicht dieser Chancen reichte man ab 2017 Förderanträge zur totalen Neugestaltung der Schule ein. Tatsächlich flossen in der Folgezeit bis heute dann Unterstützungen in einer Höhe von etwa 900 Millionen HUF (ca. 2,6 Millionen Euro) nach Agendorf. Mit Auflagen natürlich.

Phasen der Umsetzung – der Beginn einer langen Geschichte

Nicht alle Dokumente sind öffentlich aufzufinden (obwohl die Gemeinde verpflichtet wäre, alle Beschlüsse zu veröffentlichen). Folgendes lässt sich rekonstruieren:

1. DSVA (Deutsche Selbstverwaltung Agendorf) unter dem Vorsitz von János Skala
   
   
   • Förderantrag durch das Beratungsbüro Impulzus erstellt (beauftragt im März 2017), erfolgreich, 500 Millionen HUF werden staatlich zugesagt.
   • Auflösung des Vertrages mit dem Beratungsbüro, 5 Millionen HUF an das Büro ausbezahlt
   • Neues Projektmanagement beauftragt am 2.01.2019 (4 Personen je 50.000 HUF pro Monat).
   • Die Kinder gehen oft auch samstags zur Schule, damit mit dem Bau schon im Mai 2019 begonnen werden könnte.
   • Öffentliches Vergabeverfahren wird veröffentlicht: 28.08.2019 und verläuft erfolglos.
     
     
     
2. Kommunalwahlen in Agendorf am 13. Oktober 2019: Die Bürgermeisterin wird im Amt bestätigt, neue DSVA unter Vorsitz von Ilona Plöchl, dann Elvira Amring.

• • Wirtschaftsleiterin kündigt Anfang 2020.
  • Bei der öffentlichen Anhörung in der Gemeinde am 27.02.2020 äußert sich die Bürgermeisterin:
    „A legnagyobb összeghez a Váci Mihály Általános Iskola infrastruktúrafejlesztésével kapcsolatban kaptuk: 500 000 000 + 200 000 000 + 65 000 000 + 100 000 000Így mindösszesen 868.000.000 forint támogatásban részesültünk.”
    [Den höchsten Betrag erhielten wir bezüglich der Infrastruktur-Entwicklung der Mihály-Váci-Grundschule: 500 000 000 + 200 000 000 + 65 000 000 + 100 000 000, also insgesamt 868.000.000 HUF.“]
  • Die DSVA gibt die eigenen Enscheidungskompetenzen für die Schule an das Bürgermeisteramt ab,
  • zwei Vertreterinnen der Deutschen Selbstverwaltung treten nacheinander zurück -nach Ermahnung der LdU wird der Beschluss zurückgenommen.
  • Alle Mitglieder des Projektmanagements kündigen den Vertrag nacheinander bis zum 17.04.2020.
  • Die Schuldirektorin kündigt zum Ende des Schuljahres 2019/2020
  • 8 weitere Lehrer kündigen ebenfalls, zahlreiche Schüler-Abmeldungen.
  • neue Pläne zum Schulumbau werden in Auftrag gegeben (Kostenfaktor: über 10 Millionen HUF)
  • 10. Juli 2020: Krisengespräch zwischen der Gemeindeleitung, der DSVA, Vertretern der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen und dem Parlamentsabgeordneten für Minderheiten, Emmerich Ritter
  • Zusage weiterer Unterstützung unter der Auflage, dass das Projekt bis August 2022 beendet sein muss.
  • neue Direktorin, neue Lehrer, Container für Schüler aufgestellt

 

Ein neues öffentliches Vergabeverfahren steht noch aus, aber die Zeit drängt, außerdem müssen weitere Auflagen noch erfüllt werden.

Schwierige Zeiten und viele Fragen

• Auslastung der Schule?
• Wo bleibt das „ungarndeutsche Profil“ der Schule?
• Warum kündigen so viele Lehrer, obwohl sie gar keine bessere Stelle in Aussicht haben?
• Warum wechselt die Leitung der dt. Selbstverwaltung so schnell?
• Geht es um ungarndeutsche Kultur oder handelt es sich nur um eine Nische zur Beschaffung von Fördermitteln von der EU und vom ungarischen Staat? (Folklore statt Kultur)
• Rolle der Aufsichtsbehörden?
• Einzelschicksale der „Gegangenen“, die sich verdient gemacht hatten?
• Große und kleine Selbstverwaltung?
• Informationen über die Geschehnisse nur bis zum 11.03. nachvollziehbar belegt
• Welcher „Druck von außen“? Welche „Behinderung?
• deutsche Kulturangebote (Blaskapelle, Deutscher Chor Morgenröte),
• Es geht nicht darum, hinter verschlossenen Türen Pläne zu schmieden, sondern eher darum, als Gemeinschaft Probleme gemeinsam anzugehen.
  

  Weiterlesen in Teil 3: - Demokratie - Informationsfluss - Personen - Gremien

 

 

„Ilyen lehetőséget az ágfalvi iskola nem kap még egyet”

Úgy tűnik, minden jóakaratú polgár egyetért abban, hogy az iskolaprojekt olyan lehetőséget jelent, amit egy közösség csak száz évente egyszer kap. Ahhoz, hogy megvalósuljon, a községnek most mindent meg kell tennie, és segítségre van szüksége ahhoz, hogy a megmaradt projektidő alatt, 2022. augusztus 13-ig lebontsa az iskolát és felépítse az újat a megfelelő osztálylétszámmal - az új tornateremmel együtt. Addig a diákok konténerosztályokban fognak tanulni.

A háttértörténet:
A politikai rendszerváltást és az első szabad választásokat követően 1990-ben a LXV. törvény alapján a szovjet mintára felépített tanácsrendszer helyett helyi önkormányzatok jöttek létre. A korábban túlzott hatalommal rendelkező megyék elvesztették jelentőségüket, a cél az volt, hogy a demokráciát szabad és titkos választásokkal helyi szinten valósítsák meg és gyakorolják.

Tehát most már csak az önkormányzatokhoz és a központilag irányított államkasszába folyik az adófizetők pénze. A települések bevételei országszerte körülbelül az összes
adóbevétel 10%-át teszik ki, a gazdaságilag kedvezőbb elhelyezkedésű települések pedig „gazdagabbak”. Mivel a köztes szint (mint a tartományok vagy Magyarországon a
megyék) hiányzik, az állami kasszába 90% megy. Így az állam általi pénz újraelosztásának különleges jelentősége van. A kisebbségi önkormányzatok is fontos
szerepet kaphatnak ebben.

Ezeket az 1994-es, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján hozták létre. A magyarországi németek, a romák után a második legnagyobb kisebbség,
406 településen helyi kisebbségi önkormányzatokat hoztak létre. Ezeknek a kisebbségi önkormányzatoknak aztán a 2011-es Nemzetiségi törvény sok jogot adott a kultúra és a
nyelv megőrzésére, valamint a kulturális autonómiára, azaz a magyarországi német intézmények saját tulajdonba vételére.

2013. január 1-jén az Ágfalvi Iskola, mint minden más települési iskola Magyarországon, az állam (Klebelsberg Intézet) tulajdonába került. Mivel
azonban az (elismert) egyházaknak és a kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük volt arra, hogy maguk legyenek az iskolák fenntartói, a mi községünk
úgy döntött, hogy megkockáztatja ezt a lépést. 2015. szeptember 1-jétől az Ágfalvi Német Önkormányzat (továbbiakban: ÁNNÖ) a fenntartója az iskolának.
Ez azt jelenti, hogy a ÁNNÖ megválasztott képviselői felügyelik az iskolát, és viselik a fenntartás felelősségét. Egy ilyen kisebbségi önkormányzatnak a
fejenkénti támogatás mellett sokkal jobb esélyei vannak a magyar államtól támogatásokat kapni. Ezen lehetőség szem előtt tartásával 2017-től támogatási
kérelmeket adtunk be az iskola teljes újjáépítésére. Valójában azóta 900 millió forint (kb. 2,6 millió euró) támogatás folyt Ágfalvara. Természetesen feltételekkel.

A megvalósítás fázisai - egy hosszú történet kezdete Nem minden dokumentum nyilvánosan elérhető (bár a község köteles lenne minden döntést közzétenni). A következők rekonstruálhatók:

1. ÁNNÖ (Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat) János Skala vezetésével

• Támogatási kérelem az Impulzus tanácsadó iroda által elkészítve (megbízva 2017 márciusában), sikeres, az állam 500 millió forint támogatást megállapított.
• A szerződés felbontása az irodával, 5 millió forint kifizetve az irodának.
• Új projektmenedzsment megbízása 2019. január 2-án (4 személy, 50.000 forint havonta).
• A gyerekek gyakran szombaton is iskolába járnak, hogy 2019 májusában megkezdődhessen az építkezés.
• Nyilvános közbeszerzési eljárás kerül közzétételre: 2019. augusztus 28-án, és eredménytelenül zárul.

2. Ágfalván a kommunális választások 2019. október 13-án zajlanak: A polgármester újra megválasztásra kerül, új ÁNNÖ-t is választanak, Vargáné Plöchl Ilona, majd Amring Elvira vezetésével.

• A gazdasági vezető 2020 elején felmond.
• A községi nyilvános meghallgatáson 2020. február 27-én a polgármester így nyilatkozik: „A legnagyobb összeget a Váci Mihály Általános Iskola infrastruktúrafejlesztésével kapcsolatban kaptuk: 500 000 000 + 200 000 000 + 65 000 000 + 100 000 000. Így összesen 868.000.000 forint támogatásban részesültünk.”
• Az ÁNNÖ a saját döntési jogkörét az iskolára vonatkozóan is átadja a polgármesternőnek
• Két német önkormányzati képviselő egymás után lemond - az LdU/ONNŐ figyelmeztetése után a döntés visszavonásra kerül.
• Az összes projektmenedzsment-tag lemondja a szerződést egymás után, 2020. április 17-ig.
• Az iskolavezető felmond a 2019/2020-as tanév végén. • További 8 tanár mond fel, számos diákot elvisznek máshova. • Új tervek készülnek az iskolafelújításra (több mint 10 millió forint költséggel).
• 2020. július 10-én válság-megbeszélés zajlik a község vezetése, az ÁNNÖ, a Magyarországi Németek Országos/Megyei Önkormányzata képviselői és Ritter Imre kisebbségi parlamenti képviselő között További támogatás ígérete, azon feltétellel, hogy a projektet 2022. augusztusáig be kell fejezni. Új igazgató, új tanárok, konténerek felállítása a diákoknak.

Egy új nyilvános közbeszerzési eljárás még várat magára, de sürget az idő, ráadásul további kötelezettségeknek is eleget kell tenni.

Nehéz idők és sok kérdés:

Az iskola kihasználtsága? Hol marad az iskola "magyar-német profilja"? Miért mond fel annyi tanár, miközben nincs jobb álláslehetőségük? Miért változik olyan gyorsan a német önkormányzat vezetése? A német kultúráról van szó, vagy csak egy rést próbálnak megtalálni az EU-tól és Magyarországtól igényelt támogatásokhoz? (Folklór a kultúra helyett) Az ellenőrző hatóságok szerepe? Az "Eltávozottak" egyéni sorsa, akik előtte pedig érdemeket szereztek itt? Nagy és kis önkormányzatok? Információk az eseményekről csak március 11-ig nyomon követhetően dokumentáltak. Milyen "külső nyomás"? Milyen "akadályok"? Német kulturális ajánlatok (fúvószenekar, német Morgenröte-kórus), Nem arról van szó, hogy zárt ajtók mögött tervezzenek, hanem inkább arról, hogy közösségként megoldják a problémákat!

Tovább olvasás: 3. rész: - Demokrácia - Információáramlás - Személyek - Testületek