Teil 1: Geschichte und Gemeinschaft in Agendorf // Történelem és közösség Ágfalván

 

Eine Gemeinde mit 2.200 Einwohnern ist noch keine Gemeinschaft. Ob sie vor 100 Jahren eine war, ist fraglich. Ob Demokratie funktioniert – ebenfalls.......

Im Jahr 1920, zwei Jahre nach Kriegsende ging es darum, ob Agendorf bei Ungarn verbleibt oder nicht. Abgestimmt wurde ein Jahr später:

• In der Stadt Ödenburg am 14. Dezember 1921
• in Agendorf zwei Tage später.

Aus welchen Gründen auch immer – gaben von den 1.148 Stimmberechtigten nur 848 Bürger ihre Stimmen ab, ungültig waren 18 Stimmen, 148 stimmten (mit den unversehrten blauen Zetteln und den zerrissenen orangenen Zetteln im Kuvert) für Ungarn, 682 umgekehrt - für Österreich.

Trotz dieses Wahlergebnisses verblieb Agendorf – als "Anhang" zu Sopron – bei Ungarn (Wahlergebnis für die gesamte Region Ödenburg/Sopron: Volksabstimmung in Ödenburg und 8 Gemeinden).

So blieb es dann - allerdings änderte sich im Jahr 1946 vieles, als die Mehrheit der Agendorfer Einwohner enteignet, einwagoniert und nach Deutschland ausgesiedelt wurde. Bis heute hört man noch hier und da, dass das die "gerechte Strafe" gewesen sei und wie sie wohl heute abstimmen würden?

Vorwürfe wie Kollektivschuld, SS, Volksbund und dass sie als deutsche Siedler ins schöne Ungarnland mit 50 Kilo Gepäck eingewandert seien, sind bis heute noch mancherorts zu spüren.

Dabei lebten in der Gegend um Ödenburg schon lange vor der ungarischen Landnahme (896 n. Chr.) im Ostreich (70 km vom römischen Vindobona) nach Karl dem Großen Völker germanischer Herkunft. Genau das ist der wesentliche Unterschied zu allen weiteren, von Ungarndeutschen auch heute noch bewohnten, Gebieten in Ungarn.

Siedler (aus Ungarn und den Ostgebieten) kamen erst 1946, sie zogen in die verlassenen Häuser der ehemals deutschen Bevölkerung ein, „erbten“ Hof und Vieh, Felder und Weingärten. Später gaben sie vieles davon in die Kollektivwirtschaft ein und wurden dafür beim nächsten Systemwechsel, 1989, „entschädigt“.

"Grenzgegend" bedeutet,  im Laufe der Jahrhunderte immer wieder  große Änderungen erleben zu dürfen und zu müssen. Der wohl größte Einschnitt im Leben des Dorfes erfolgte durch den Eisernen Vorhang und durch über 40 Jahre Kommunismus.

Dann gab es aber rasante Ereignisse: die Wende ’89, Beitritt zur EU (AT:1995, HU:2004), Grenzöffnung, ab 2011 Öffnung des österreichischen Arbeitsmarktes auch für das EU-Land Ungarn. Die Grenzgegend, die bisher unter einer gewissen Paralyse litt, bekam Aufschwung, in Agendorf zu leben einen hohen Stellenwert!

Die neuen und noch neueren Agendorfer sind heute in der Mehrzahl, aber auch eine kleine deutsche Minderheit konnte sich erhalten.

Noch während des Kommunismus wurde immer mehr auf die Minderheiten geachtet, nach und nach erhielten sie sogar Rechte. Nach der Wende wurde die Vertreibung offiziell bedauert.

Wie sieht es aber in den Augen der Öffentlichkeit mit dieser deutschen Minderheit aus? Was passiert im Dorf in dieser Hinsicht? Die Ereignisse rund um die Schule sind aufschlussreich und lassen einen Rückschluss darauf zu, ob es sich hier um eine homogene Gemeinschaft handelt.

Weiterlesen in Teil 2: Alle wollen den Erfolg des Schulprojektes in Agendorf

 

 

után arról volt szó, hogy Ágfalva maradjon-e Magyarország része, vagy sem. Egy évvel később szavaztak:

• Sopron városában 1921. december 14-én
• Ágfalvan két nappal később.
  
  Legyen bármilyen oka - az 1148 választójoggal rendelkező lakosból csak 848 adták le a szavazatukat, 18 szavazat érvénytelen volt, 148-an (az épen maradt kék cetlikkel és a felbontott borítékban lévő széttépett narancssárga darabokkal) Magyarországra, 682-en pedig az ellenkező irányba - Ausztriára szavaztak. Ezek ellenére Ágfalva - Sopron „függelékeként” - Magyarországon maradt (az egész régió, Ödenburg/Sopron népszavazási eredménye: link: népszavazás Sopronban és 8 közösségben).
  
  Így is maradt - azonban 1946-ban sok minden megváltozott, amikor Ágfalva lakosainak többségét vagyonától megfosztották, bevagonírozták és kitelepítették Németországba. Még ma is lehet hallani itt-ott, hogy ez volt az "igazságos büntetés" és vajon ma hogyan szavaznának? Olyan vádak, mint a kollektív bűnösség, az SS, a Volksbund, és hogy német telepesekként 50 kilós batyuval érkeztek a szép Magyarországra, máig megjelennek hébe-hóba.
  
  Pedig már a magyar honfoglalás előtt (i. e. 896) az Ostmarkban / Kelet-Frank Birodalomban (70 km-re a római Vindobonától) már rég éltek itt germán népek Nagy Károly császár után. Ez a lényeges különbség minden más, ma is magyarországi németek által lakott területhez képest.
  
  A telepesek (Magyarországról és a keleti területekről) csak 1946-ban érkeztek, az elhagyott német lakosság egykori házaiba költöztek, "örökölték" az udvart és a jószágot, a földeket és szőlőket. Később sok mindent átadtak a kollektív gazdálkodásnak (termelőszövetkezetekbe), és cserébe az 1989-es rendszerváltáskor "kárpótlást" kaptak.
  
  "A határszélen élni" azt jelenti, hogy évszázadok során mindig nagy változásokat kellett és kell megélni. A falu életének talán legnagyobb változása a Vasfüggöny és a több mint 40 év kommunizmus volt.
  
  Azonban hirtelen más események következtek: a '89-es fordulat, az EU-hoz való csatlakozás (AT:1995, HU:2004), a határok nyitása, 2011-től az osztrák munkaerőpiac megnyitása még az EU-s országok, így Magyarország számára is. A határszél, amely eddig bizonyos szempontból béna volt, új lendületet kapott: Ágfalvan élni egyszer csak értéket jelentett! Az új és még újabb ágfalvaiak ma többségben vannak, de egy kis német kisebbség is megmaradt. Már a kommunizmus alatt is egyre inkább figyelni kezdtek a kisebbségekre, fokozatosan jogokat kaptak. A fordulat után hivatalosan is elitélték a kitelepítést.
  
  De mit gondol a nyilvánosság erről a német kisebbségről? Mi történik a faluban ezzel kapcsolatban? Az iskola körüli események tanulságosak, és megmutatják, homogén közösségről van-e itt szó.
  
  Tovább a második részre: Mindenki akarja az ágfalvi iskolaprojekt sikerét